Különböző mégis nagyon hasonló tünetekkel jelentkező betegségek

Ma egy nagyon komoly betegségről beszélgetünk. Bizonyára láttatok már olyan embereket, akik 3 ágú támbottal, kissé oldalazva közlekednek. Őket bizony egy kisebb vagy nagyobb, kiterjedéstől függő agyi infarktus érte.

Az agyi infarktus tünetei közül a legjellemzőbb a rendkívül hirtelen, szinte egyik pillanatról a másikra bevillanó erős fejfájás, amelyet az különböztet meg a hagyományos fejfájástól, hogy erős, szúró fájdalommal jár és még a migrénnél is rosszabb.

Amennyiben nagy kiterjedést érint az agyi infarktus, akkor gyakori tünet még a tudatzavar, a hányás, a hányinger, a görcsroham, valamint az eszméletvesztés is. Kisebb bevérzéseknél vagy idegszövet elhalásnál az agyi infarktus tünetei lehetnek még – az érintett szakasztól függően – beszéd-, érzékelés-, látás- vagy egyensúlyzavar, valamint izomgyengeség, így például a beteg nem tudja felemelni a kezét vagy a lábát.

Az agyi infarktus tulajdonképpen nem más, mint az agyállományban megtalálható érfalak betegsége okán fellépő bevérzés, vagy az agyi érben képződő vérrög miatti agyszövet elhalás. Mivel a betegséget a hétköznapi nyelv agyvérzésként is emlegeti, ezért az agyi infarktus tünetei megegyeznek az agyvérzés tüneteivel. A különbség minden esetben az, hogy a kiváltó ok az érelmeszesedés, az autoimmun betegségek vagy az érfejlődési rendellenességek mellett a leggyakrabban a vérrög, amely vagy ott keletkezik, vagy máshonnan sodródik az agyi erekbe.

Külön szedtem nektek a különböző mégis nagyon hasonló tünetekkel jelentkező betegségeket, így:

  • Infarktus : koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret.
  • Parkinson kór :akkor alakul ki, ha az agy szubsztancia nigra nevű területén a dopamin nevű hírvivő molekulát termelő idegsejtek károsodtak vagy elpusztultak. A dopamin a vázizmok (az akaratlagos mozgásokat kivitelező izmok) remegésmentes, sima, “gördülékeny” működésének szabályozásában résztvevő agyi struktúrák ingerületátvivő anyaga.
  • Stroke : Stroke alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad; lényege a kialakult károsodások hatását ellensúlyozni a beteg fokozatos felépüléséig.
  • Szélütés: Kb. minden tizedik esetben vérzés az ok. Ilyenkor az ér fala megreped a magas vérnyomástól. Tízből a fennmaradó kilenc (tehát az esetek többsége) érelzáródás következménye. Ez lehet helyben kialakuló, mint azt infarktusnál, vagy “távolról érkező” rög, úgy, hogy a beteg nyaki erek faláról leszakadó “érmorzsalék”, vagy a szívüregben képződő “alvadék” sodródik fel az agyi érbe és akad el ott.
  • Agyérelmeszesedés: A verőerek az oxigén és a tápanyagszállításban játszanak fontos szerepet a szervezetünkben. Az egészséges artériák rugalmasak, hajlékonyak és erősek, idővel azonban a verőerek képesek elveszíteni efféle tulajdonságaikat, így belső érbelhártyájuk megvastagodik, merevvé válik. Ezt a folyamatot hívjuk érelmeszesedésnek

Ezeknek a betegségeknek a kiváltó okai általában a stresszes, túlhajtott életmód, a dohányzás, a mozgás hiánya, a helytelen táplálkozás. Teljes életmódváltással mindez megelőzhető.

Azt gondolom, hogy kúraszerű lézeres kezelésekkel és időnkénti ismétlésével, megfelelő életmóddal ezek a komoly betegségek megelőzhetők és a kialakult állapot is jelentősen javítható.

Köszi, hogy elolvastatok és Jó egészséget mindenkinek! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.