Azt írja itt nekem, hogy 37 napja nem írtam.
Nos, azért nem mert minden nap mosolyra húzódik a szám, amikor a fiatal lány viccesen megjegyzi, hogy a lézerem egy csoda és az allergiája el sem hiszi, hogy két kezelés után szinte tünetmentes.
Mosolyra húzódik az arcom, amikor a 67 éves páciens a guggolást és az ugrálást gyakorolja, mert az első térdkezelés után azonnal csökkent a fájdalom, vagy a két hete ágyban fekvő ideggyulladással küzdő páciens a harmadik kezelés után fájdalom nélkül ki tud menni a WC-re, majd a tizedik kezelés után teljesen tünetmentes.
No meg az én drága PÉLDAKÉPEM, amikor közli, hogy a fülkezelés után jobban hall és a diákjai meglepődve tapasztalják ez a folyamatot, nem beszélve a sarkantyújáról ami rengeteget javult és én is látom, hogy mennyire jobban nyargal a lábikójával.
Vagy a Békéscsabai páciens, aki bizalommal jön és bízik a sikerünkben és én mindent meg fogok tenni, hogy a nagy súlya ellenére csökkentsük a fájdalmát!
Amikor pedig a páciensekre fókuszálok és egyénre szabott terápiát végzek, nem sok időm marad arra, hogy írjak. Tudom fontos lenne, de sokkal fontosabbak a mosolygós arcok, akikkel nap mint nap találkozom, így ha valaki egy kicsit is kételkedik a sikerben, olvassa el a blogbejegyzéseket és érdeklődjön az állapotának megfelelő kezelésről.
Lézer, én így szeretlek!!!
